1. A DOHÁNYFÜST HATÓANYAGAI 2. A DOHÁNYZÁS ÉLETTANI HATÁSAI 3. A DOHÁNYZÁS ÖSSZEFÜGGÉSE KÜLÖNBÖZŐ BETEGSÉGEKKEL 4. DOHÁNYZÁS ÉS TERHESSÉG 5. A DOHÁNYZÁS ELHAGYÁSA, MÓDJAI 6. ORVOSOK A DOHÁNYZÁS ELLEN A dohányfüst hatóanyagai
A dohányzásnak az egészségre gyakorolt hatását számos tanulmány vizsgálta az elmúlt évtizedekben, és ma már egyértelmű, hogy a dohányzás összetett hatásmechanizmusok révén számos, a szervezetre egyértelműen káros hatást fejt ki. A dohányfüst egyik legfőbb hatóanyaga, a nikotin függőséget okoz: a dohányosok annak ellenére cigarettáznak, hogy káros hatásaival többnyire tisztában vannak; a nikotinnak mind a kellemes, mind a kellemetlen hatásaival szemben tolerancia alakul ki; a nikotinnak hatása van a pszichés állapotra; és megvonása hiánytünetek kialakulását okozhatja. A dohányfüstben policiklusos aromás szénhidrogének számos fajtája mutatható ki, melyeknek rákkeltő hatását számos tanulmány leírta.A dohányzás élettani hatásai
A dohány égése során egyéb égéstermékek mellett szénmonoxid keletkezik, mely a füst leszívásakor a tüdőbe kerül, s melyet a vér legfőbb oxigénszállítója, a hemoglobin megköt, és azt oxigén helyett szállítja. Tekintettel arra, hogy a szénmonoxid erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén, a rendszeres dohányzás a szervezet tartósan csökkent oxigénellátását eredményezi ennek minden kedvezőtlen hatásával együtt. További jellegzetes hatása a dohányfüstnek, hogy a tüdőből a vérkeringésbe kerülve az erek, köztük a szív vérellátását biztosító koszorúerek szűkületét idézi elő, és ezáltal csökkenti a szervek vérellátását. Valószínűleg ezzel magyarázható az a jól ismert jelenség, hogy dohányosok teljesítőképessége és fizikai terhelhetősége elmarad hasonló korú nem dohányzók teljesítményéhez képest.A dohányzás összefüggése különböző betegségekkel
A dohányzás kedvezőtlenül befolyásolja a vérlipidek szintjét: növeli az LDL- és csökkenti a HDL-koleszterin szintjét, valamint fokozza a vérlemezkék összetapadási hajlamát, ezáltal növeli a kóros véralvadás, trombózis kialakulásának kockázatát. A fenti, és más, itt nem részletezett mechanizmusok együttesen játszanak szerepet abban, hogy a dohányosok körében a koszorúérbetegségek, az idült légúti betegségek (idült hörgőgyulladás, krónikus bronchitis), valamint a tüdőrák sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, mint nemdohányzók között. A dohányzás fentiekben részletezett hatásai egyenes arányban vannak az elszívott mennyiséggel és az időtartammal (dózis- és időfüggő hatás): minél nagyobb mennyiségben, minél hosszabb ideig dohányzik valaki, annál nagyobb a valószínűsége a kedvezőtlen következmények kialakulásának.Dohányzás és terhesség
Figyelemreméltó, hogy a fenti hatások csökkent mértékben ugyan, de a dohányfüstöt passzív módon belégzőkre is érvényesek. Különösen figyelemreméltó a dohányzásnak a terhességre, illetve a magzatra gyakorolt hatása: dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nemdohányzó anyáké. Az is ismert, hogy az újszülöttkori és csecsemőhalálozás egyaránt magasabb dohányos anyák gyermekei között, és ez minden születési súlykategóriában megfigyelhető (tehát nemcsak a kis súllyal születettek körében). Az előző bekezdésben említett dózis-és időfüggés a magzatra is érvényes: minél többet és a terhesség minél hosszabb része alatt dohányzik az anya, annál veszélyeztetettebb a gyermeke. A gyermekkori csökkent tüdőkapacitás és az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb dohányos anyák gyermekei között.A dohányzás elhagyása, módjai
A dohányzásról való leszokás az egyik legfontosabb lépés, amelyet egy dohányos az egészsége érdekében tehet. A dohányzás által okozott, az előzőekben részletesen taglalt kedvezőtlen hatások és megbetegedések kialakulásának kockázata a dohányzás elhagyása után azonnal elkezd csökkenni, a teljesítőképesség és fizikai terhelhetőség pedig javulni. A dohányzás elhagyása után a szervezet jobb oxigén- és vérellátása következtében nőhet az étvágy, de ez nem vezet súlygyarapodáshoz, ha a volt dohányos néhány alapvető táplálkozási tanácsot betart, valamint ha kihasználja azt az előnyt, amit immáron fokozott fizikai teljesítőképessége nyújt, és rendszeres mozgást iktat a mindennapjaiba (ld. mozgásszegény életmód).Orvosok a dohányzás ellen
Az orvosok többféle módon is fontos segítséget nyújthatnak a dohányzásról leszokni akaróknak. A nemdohányzás jelentőségéről és a szervezetre gyakorolt jótékony hatásairól szóló tanácsok iránt különösen fogékonyak azok az orvoshoz fordulók, akiknek valamilyen (pl. magasvérnyomás, érszűkület okozta) panaszuk van, vagy betegség miatt kórházi kezelésre szorultak (pl. szívinfarktuson átesettek). Az orvosoknak kiemelt szerepük lehet a dohányzás elleni küzdelemben a nikotinfüggés leküzdését segítő szerek (nikotintartalmú tapasz, rágógumi, stb.) felírásával, a passzív dohányzásnak az általános, és a gyermekekre különösen káros hatásaira vonatkozó figyelemfelhívással, és nem utolsósorban a személyes példamutatással.
