A dohányfüst hatóanyagai
A dohányzásnak az egészségre gyakorolt hatását számos tanulmány vizsgálta
az elmúlt évtizedekben, és ma már egyértelmű, hogy a dohányzás összetett
hatásmechanizmusok révén számos, a szervezetre egyértelműen káros hatást
fejt ki. A dohányfüst egyik legfőbb hatóanyaga, a nikotin függőséget
okoz: a dohányosok annak ellenére cigarettáznak, hogy káros hatásaival
többnyire tisztában vannak; a nikotinnak mind a kellemes, mind a kellemetlen
hatásaival szemben tolerancia alakul ki; a nikotinnak hatása van a pszichés
állapotra; és megvonása hiánytünetek kialakulását okozhatja. A dohányfüstben
policiklusos aromás szénhidrogének számos fajtája mutatható ki, melyeknek
rákkeltő hatását számos tanulmány leírta.
A dohányzás élettani hatásai
A dohány égése során egyéb égéstermékek mellett szénmonoxid keletkezik,
mely a füst leszívásakor a tüdőbe kerül, s melyet a vér legfőbb oxigénszállítója,
a hemoglobin megköt, és azt oxigén helyett szállítja. Tekintettel arra,
hogy a szénmonoxid erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén,
a rendszeres dohányzás a szervezet tartósan csökkent oxigénellátását
eredményezi ennek minden kedvezőtlen hatásával együtt. További jellegzetes
hatása a dohányfüstnek, hogy a tüdőből a vérkeringésbe kerülve az erek,
köztük a szív vérellátását biztosító koszorúerek szűkületét idézi elő,
és ezáltal csökkenti a szervek vérellátását. Valószínűleg ezzel magyarázható
az a jól ismert jelenség, hogy dohányosok teljesítőképessége és fizikai
terhelhetősége elmarad hasonló korú nem dohányzók teljesítményéhez képest.
A dohányzás összefüggése különböző betegségekkel
A dohányzás kedvezőtlenül befolyásolja a vérlipidek szintjét:
növeli az LDL- és csökkenti a HDL-koleszterin szintjét, valamint fokozza
a vérlemezkék összetapadási hajlamát, ezáltal növeli a kóros véralvadás,
trombózis kialakulásának kockázatát. A fenti, és más, itt nem részletezett
mechanizmusok együttesen játszanak szerepet abban, hogy a dohányosok
körében a koszorúérbetegségek, az idült légúti betegségek
(idült hörgőgyulladás, krónikus bronchitis), valamint a tüdőrák
sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, mint nemdohányzók között.
A dohányzás fentiekben részletezett hatásai egyenes arányban vannak
az elszívott mennyiséggel és az időtartammal (dózis- és időfüggő hatás):
minél nagyobb mennyiségben, minél hosszabb ideig dohányzik valaki, annál
nagyobb a valószínűsége a kedvezőtlen következmények kialakulásának.
Dohányzás és terhesség
Figyelemreméltó, hogy a fenti hatások csökkent mértékben ugyan, de a
dohányfüstöt passzív módon belégzőkre is érvényesek. Különösen figyelemreméltó
a dohányzásnak a terhességre, illetve a magzatra gyakorolt hatása: dohányzó
anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nemdohányzó anyáké.
Az is ismert, hogy az újszülöttkori és csecsemőhalálozás
egyaránt magasabb dohányos anyák gyermekei között, és ez minden születési
súlykategóriában megfigyelhető (tehát nemcsak a kis súllyal születettek
körében). Az előző bekezdésben említett dózis-és időfüggés a magzatra
is érvényes: minél többet és a terhesség minél hosszabb része alatt
dohányzik az anya, annál veszélyeztetettebb a gyermeke. A gyermekkori
csökkent tüdőkapacitás és az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb
dohányos anyák gyermekei között.
A dohányzás elhagyása, módjai
A dohányzásról való leszokás az egyik legfontosabb lépés, amelyet
egy dohányos az egészsége érdekében tehet. A dohányzás által okozott,
az előzőekben részletesen taglalt kedvezőtlen hatások és megbetegedések
kialakulásának kockázata a dohányzás elhagyása után azonnal elkezd csökkenni,
a teljesítőképesség és fizikai terhelhetőség pedig javulni. A dohányzás
elhagyása után a szervezet jobb oxigén- és vérellátása következtében
nőhet az étvágy, de ez nem vezet súlygyarapodáshoz, ha a volt dohányos
néhány alapvető táplálkozási tanácsot betart, valamint ha kihasználja
azt az előnyt, amit immáron fokozott fizikai teljesítőképessége nyújt,
és rendszeres mozgást iktat a mindennapjaiba (ld. mozgásszegény életmód).
Orvosok a dohányzás ellen
Az orvosok többféle módon is fontos segítséget nyújthatnak a dohányzásról
leszokni akaróknak. A nemdohányzás jelentőségéről és a szervezetre gyakorolt
jótékony hatásairól szóló tanácsok iránt különösen fogékonyak azok az
orvoshoz fordulók, akiknek valamilyen (pl. magasvérnyomás, érszűkület
okozta) panaszuk van, vagy betegség miatt kórházi kezelésre szorultak
(pl. szívinfarktuson átesettek). Az orvosoknak kiemelt szerepük lehet
a dohányzás elleni küzdelemben a nikotinfüggés leküzdését segítő szerek
(nikotintartalmú tapasz, rágógumi, stb.) felírásával, a passzív
dohányzásnak az általános, és a gyermekekre különösen káros hatásaira
vonatkozó figyelemfelhívással, és nem utolsósorban a személyes példamutatással.